Azt hiszem a Grand Theft Auto sorozat az évek során a legsikeresebb játékká nőtte ki magát. A GTA III-ban már TPS-ként köszönthettük szeretett játékunkat, és ez a folytatásban, a Vice Cityben sem volt másképp. A siker nagy volt, az én megelégedettségem azonban egyre kisebb, így nem csoda, hogy nagyon kétesen fogadtam a mindenki által egekbe dícsért folytatást, a csodajátékot, ami meg fogja váltani a számítógépvilágot: a Grand Theft Auto San Andreast.
Már az előzetesek is nagyon sok minden új, jó dologról dadogtak, de valahogy bennem motoszkált az érzés, hogy jó ez is, meg az is, de nem lesz értelme a játéknak, ugyan el lehet vele majd szórakozni pár órát, de valószínűleg rossz történet lesz, unalmas lesz az egész. Sose szerettem a tipikus GTA módú, FPS szerű megyek-és-ölök rendszert; ezt előző cikkeimben is egyértelműen elítéltem. Szerintem egy játék akkor jó, ha szép, jó története van és nehéz.
A feltételeknek a GTA: SA nagy meglepetésemre igen jól megfelelt! Kezdjük a történettel. A '90-es években vagyunk, Carl Johnson (CJ), a főhős hazatért Liberty Cityből, a keleti partról, anyja temetésére. Megtudja, hogy a helyzet sokat romlott, mióta ő száműzetésbe vonult, hogy feledni tudjon. A bandája nem áll túl jól, a szomszédos Ballák fenyegetik őket, a bandaháborúk mindennapivá váltak. Ezentúl korrupt rendőrök is szorongatják a várost. Azt hiszem ez elég érdekes kezdet. A történet pedig csak egyre érdekesebb lesz: CJ beszáll a bandaháborúkba, területeket foglal el az ellenséges bandáktól, bátyjával együtt szervezkedni kezd, hogy visszaszerezhessék a régi területeiket. Azonban bizonyos dolgok miatt (most inkább nem lőném le a poént) CJ kikerül szülővárosából, Los Santosból és vidéken kell feltápászkodnia; megjárja San Fierrót és Las Venturast, majd visszatér szülőföldjére, hogy tovább folytassa a harcot.
A történetről ennyi azt hiszem elég is, nem akarok semmi váratlant lelőni. A küldetések pedig minden térre kiterjednek. Nagyon meglepett a küldetések ötletessége, hisz a régi GTA szerű, menj ide, ölj meg száz embert, és gyere vissza rendszerhez képest a SA-ban minden van: vonatot kell üldözni, és embereket lelőni róla, repülővel manőverezni ide oda, víz alatt úszkálni, titokban házakba besurranni, és Splilter Cell módjára elintézni az embereket egy hangtompítós fegyverrel stb.
Egyetlen baja a küldetéseknek, hogy túl könnyűek. Legalábbis én három nap alatt végigvittem a főtörténetet, ami a játék nagy részét kiteszi (azonkívül már csak összegyújtendő dolgok vannak, néhány mellékküldetés, megvásárolandó házak stb.). A legnehezebb küledtést is harmadjára sikerült végigvinnem, mert akkorra jöttem rá, hogy kéne venni fegyvert, ami kicsit hatékonyabb, mint egy pisztoly... Az utolsó küldetést is, ami ugye elvileg mindig a legnehezebb, elsőre sikerült megcsinálnom. Tehát ez a remek történet kissé egyszerű küldetésekkel van ellátva, a MI fejletlensége miatt... Ezt támasztja alá, hogy bandaháborúkba kezdtem egyedül, és el is intéztem mind a harminc embert, aki ellenem jött. Ha pedig segítséget kértem a bandatagjaimtól, akkor csak bezavartak, mert beálltak elém és nem hagytak lőni.
A grafikával kapcsolatban hallottam sok mindent, jót is rosszat is. Én jónak mondom, ugyan elismerem, hogy mai szemmel nézve kicsit tényleg elmaradott, de hozzáteszem azt is, hogy az elődökhöz képest sokkal szebb (több poligon van benne, ezáltal az autók, házak részletesebbek). Messzebb ellátni és nincs a játékban sehol sem töltési idő (csak a házakba való belépéskor, de akkor is nagyon minimális), ami azért szép teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy itt egy városnak akkora a kiterjedése, mint az egész Vice Citynek, és nem is egy város, hanem három van a játékban, plusz rengeteg vidéki terület! Ráadásul csak minimálisan szaggatott, amikor esett az eső és épp bandaháború volt, ami kicsit megterhelte öreg gépemet.
Szinte csak jókat tudtam idáig szólni a játékról, és ez így is fog maradni. A rengeteg újdonság, ami megtalálható a játékban, az egyszerűen ámulatba ejtő! Van bicikli, mindenféle repülő, helikopter, amibe be lehet szállni, lehet vízben, illetve víz alatt úszni, kaszinóban szerencsejátékozni, bárban táncolni, lóversenyre fogadni, ejtőernyőzni, mindent, amit el lehet képzelni. De még ez sem volt elég a készítőknek. A főhősünket is kedvünk szerint alakíthatjuk: elvihetjük fodrászhoz, kigyúrhatjuk, összetetoválhatjük, hülye ruhákba öltöztethetjük, kövérré varázsolhatjuk és még sok minden.
Talán azzal van baj a játékban, hogy túl nagy a terep, mert így néha fárasztó egy-egy küldetésben sokat autókázni, és gondolhatjuk, ha elrontjuk a küldetést, akkor újra mehetünk egy csomót, de nem! A készítők erre is gondoltak: ilyen esetben egy gombnyomással átugorhatjuk az utat, ha a akarjuk! Tehát végülis ezzel sincs baj ;).
Összegzésképp a GTA:SA számomra kellemes meglepetés volt, az eddigi legjobb, legötletesebb és legélvezhetőbb GTA-nak tartom (csak a küldetések lettek volna kicsit nehezebbek...).
Élvezhetőség: 9.8
Grafika: 9.0
Hang: 10.0
El is felejtettem megemlíteni, hogy megint rengeteg rádióállomás van, és mindenki biztosan megtaláltja azt, ami kedvére való (még én is megtaláltam)!
Nehézség: Könnyű
Átlagosan: 9.4 |