Deep Insight
2003. október 18. | Külföldi együttesekSzombat délelőtt kaptam egy telefonhívást, miszerint október 23-án Budapesten lép fel egy bizonyos Deep Insight nevű banda. Még semmit nem hallottam róluk, így először csak annyit tudtam, amennyit ez a bizonyos telefonáló elmondott, azaz hogy ez egy finn keresztény csapat, akiknek a stílusa az emo-hoz áll a legközelebb.
Gyorsan utánanéztem a neten a zenekarnak, így sokkal több információt tudtam meg róluk. Az együttes négy tagból áll, Jukka Nikunen énekesből, Miska Holopainen basszusgitárosból, Johannes Ylinen gitárosból (és háttérvokál), valamint Joachim Kiviniemi dobosból. A srácok mindannyian 20-21 évesek, tehát egy fiatal gárdáról van szó, akik megközelítőleg két éve zenélnek együtt (bár történtek tagcserék). Eddigi kiadványaikat tekintve van egy kislemezük, a Julia, mely 2002 nyarán jelent meg; egy nagylemezük, mely idén nyáron került a boltokba Ivory Tower címmel, valamint egy maxi cd-t is kiadtak szintén a közelmúltban (Zebras On The Wall). Mindhárom lemez a Fullsteam Records gondozásában került megjelenésre.
A rövid áttekintés után nézzük részletesebben is, hogy hogyan alakult a formáció eddigi működése. 2001 őszén egy akusztikus projectet készített Jukka Nikunen és Johannes Ylinen. Ezt követően felvettek egy demót Kaj Kiviniemi (basszusgitár) és Petri Aittoniemi (dob) segítségével. Konkrétan együttes alakításáról ekkor még nem volt szó, csupán az első fellépés után (amely egy főiskolai karácsonyi partin volt) döntöttek úgy, hogy komolyabban kezdenek foglalkozni a zenéléssel. A következő év elején új dobos érkezett (Joachim), miután Petri úgy döntött, hogy elhagyja az együttest.
A tavasz folyamán vették fel az első kislemezüket, a már említett Juliát, a Studio Watercastle-ben, Jyväskylä városában. A felvétel júniusban került a boltokba, öt számot tartalmazott, mely egységesen egy adott téma köré csoportosult: egy bizonyos Julia nevű lány életéről és öngyilkosságáról szólt. A fiúk interjúkban elmondták, hogy a történet nem valóságos, ám mivel minden nap történnek hasonló öngyilkosságok akár az is lehetne. A szövegek írásakor célnak tekintik, hogy rávegyék az embereket arra, hogy gondolkozzanak el az életükről, s arról, hogy hogyan kellene azt élni. Hogy belegondoljon mindenki: mi vár rá, a pokol vagy a menny?
A 2002-es év folyamán Finnország különböző városaiban adtak körülbelül 20 koncertet, nehezítette a helyzetüket, hogy az év első felében Johannes, míg a másodikban Jukka teljesítette katonai szolgálatát, így nem mindig tudtak teljes létszámban résztvenni a próbákon. 2003 első felében ismét stúdióba vonultak a srácok, ezúttal a Stockholmban, ahol megkezdték első nagylemezük felvételeit. A produceri teendőket Ariel Björklund (aki a Minus SF és Callisto tagja) látta el, s a kritikusok szerint jó munkát végzett. A lemez elkészülte után májusban újra hazai koncertturné következett, majd egy újabb tagcsere: Kaj Kiviniemit Miska Holopainen váltotta a basszusgitáron, miután Kaj bejelentette, hogy tanulmányai miatt nem tud teljes erőbedobással a zenekarral foglalkozni.
Az elmúlt nyáron a csapat európai turnén vett részt, melynek keretében különböző országokban több fesztiválon is megfordultak (Hollandia, Svédország, Lengyelország). Szeptemberben újabb hazai koncertek következtek, majd októberben pedig ismét más európai országokba látogatnak el, ezúttal Magyarországra is. Október 23-án tehát Budapesten lép fel a csapat. A koncert helyszíne a Pesti Est Cafe lesz (VI. ker. Liszt Ferenc tér 5.). Aki kedveli az Anathema, az Incubus, a Katatonia vagy a The Hellacopters zenéjét, annak mindenképpen javasoljuk, hogy nézzen el a fellépésre, hiszen a srácok önmagukat úgy jellemzik, hogy a fenti csapatok zenéjének egyfajta keverékét játsszák.
Végezetül álljon egy vélemény az Ivory Tower albumról: “Ez a tehetséges banda Finnországból nemrég megjelentetett egy nagyon jó emo rock albumot. Gondolok a Juliana Theory-ra, a Brandstonra vagy a Further Seems Forever… ilyesféle zenét játszanak. A dalok igazán jók és a refrének is könnyen megragadnak az ember fejében. Ugyanakkor a szövegeik is aranyosak…” DS, Sinapu.
Rencsényi Áron