Vájtfül Archívum

Az alternatív rock zenét játszó Grammatian az énekes-gitáros Pete Stewartból, a basszusgitáros Dalton Rorabackból és dobos testvéréből Paulból áll. Az együttes bemutatkozó albuma 1994-ben jelent meg.

A stílust tekintve a rock kategóriába sorolható a csapat, ám az már nem olyan egyértelmű, hogy ezen a meglehetősen tág irányzaton belül melyik vonalat képviselik.

“Olyan stílusú számokat írunk, amelyek tetszenek” - fogalmaz egyszerűen Stewart. “Élvezzük, hogy belekóstolhatunk több irányzatba, és nem is szeretnénk magukat beskatulyázni valamilyen kategóriába. Hatással van a zenénkre a Nirvana vagy a Soundgarden, ugyanúgy mint a Beatles vagy a Rush.” Dalton hozzáteszi: “Mindaz, amit hallgatunk meghatározza azt, amit játszunk, így felfedezhető hasonlóság a Led Zeppelin, Jimi Hendrix, az R.E.M. vagy a Pink Floyd és a mi zenénk között.”

Különös módon a két Roraback fivér korábban sohasem játszott ugyanabban a zenekarban. “A szüleink évekig nyaggattak azzal bennünket, hogy zenéljünk együtt, de különböző okok miatt, ez sosem jött össze.” - emlékezet vissza Paul. “Most már természetesen nagyon örülnek, hogy fiaik együtt muzsikálnak.” Ugyanis nem sokkal azután, hogy Paul találkozott Pete-el, megalakult a Grammatrain.

Az 1994 őszén megjelent első kiadványukat igyekeztek minél több helyre eljuttatni, így került Eddie DeGarmo-hoz is. A ForeFront Records első emberének annyira megtetszett a felvétel, hogy rögtön szerződést ajánlott a fiúknak, amit természetesen butaság lett volna visszautasítani. A példátlan média támogatásnak (Billboard, Time, Rolling Stone, Spin, stb…) és a szüntelen turnézásnak köszönhetően igen gyorsan népszerű lett a Lonely House című album.

A lemez számos kitüntetést kapott a legjobb modern rock/alternatív album kategóriában. Több dal, úgy, mint a “Believe”, a “She Don’t Know”, vagy az “Execution” rajongók ezreit nyerte meg. Ráadásul a Believe című számra készített videoklipp a Billboard díját is elnyerte 1996-ban. Két évvel a Lonely House megjelenése után született meg második lemeze a triónak, “Flying” címmel, 1999-ben pedig egy régebbi koncert került kiadásra. Az együttes azonban ma már nem játszik együtt, miután Dalton a családi élet mellett nem tudott elég időt szakítani a próbákra, a többiek pedig a feloszlás mellett döntöttek. A Grammatrain azonban nem szűnt meg teljesen, Pete Stuart ugyanis továbbra is írja a dalokat, s mint szólista folytatja a zenélést.

Rencsényi Áron