Vájtfül Archívum

A mewithoutYou első Tooth & Nail-es nagylemeze, az ‘A->B Life’ nem igazán érintett meg a megjelenése idején. A zene, amit nem is olyan könnyű kategorizálni - talán az egyszerűség kedvéért legyen mondjuk post punk -, még csak-csak tetszett, ám az énekes Aaron Weiss kétségbeesett kiáltozásával nem bírtam megbirkózni. Aztán hallottam Aaront a Norma Jean ‘Memphis Will Be Laid To Waste’ című ‘dalában’, és onnantól kezdődött az a folyamat, amelynek vége az lett, hogy megbarátkoztam emberünk orgánumával. Aztán amikor láttam videón, hogy mit művel a színpadon, végérvényesen a szívember zártam a fiút.

A ‘Catch For Us The Foxes’-t, az új lemezt megjelenése után nem sokkal sikerült beszereznem, és akkor napokig szinte nem is hallgattam mást. Nem azért, mert akkora kedvencem lett az album, hanem mert kellemes volt hallgatni. A kettő valahogy nem ugyanaz, még ha nehéz is érzékeltetni a különbséget; valami olyasmire gondolok, hogy jóllehet a zene nem okozott instant katarzist, és különösebben nem is sok mindenre emlékeztem belőle utólag, meg egyáltalán nem is az én stílusom, mégis, miközben szólt, eszembe nem jutott, hogy kivegyem, sőt, mikor lejárt a CD, már indulhatott is újra. Attól tartok, ezzel az információval nem sokat tudnak kezdeni mindazok, akik arra lennének kíváncsiak, mire is számíthatnak a korongon, ám mentségemre szolgál, hogy nincs irigylésre méltó helyzetben, aki a mewithoutYou muzsikáját akarja kategorizálni. Nem egy helyen emlékeztet a ‘80-as évek elborult alternatív csapataira, máshol továbbra is post punkként írható le; az viszont biztos, hogy Aaron másképp énekel, mint korábban, a ‘kétségbeesett’ fílingérzés ezúttal elmaradt. Sokszor olyan, mintha egyszerúen verset szavalna a többiek által generált zenei alapra, és ezzel a leírással valószínűleg nem is járok messze a valóságtól. Ilyesmit el lehetett mondani az ‘A->B Life’-fal kapcsolatban is, ám az valahogy zaklatottabbnak hatott, míg itt Aaron érettebb, lehiggadtabb, ugyanakkor belül valahogy mégis jóval izzóbb énjével szembesülhetünk. A szövegek szellemiek és költőiek egyszerre, a mewithoutYou nem titkolja, miben is hisz, ám változatosan, intelligensen, inspiráltan és inspirálóan tudja tolmácsolni mondanivalóját.

Nem tudom, a fentiek segítenek-e bárkinek abban, hogy jobban el tudja képzelni, milyen lemez is lett a ‘Catch For Us The Foxes’, de mint többször említettem, nem volt könnyű dolgom - a mewithoutYou jól föladta a leckét a kritikusoknak. Márpedig ez elég biztos jele, hogy valami különleges és értékes hallgatnivalóról van szó, úgyhogy mindenkit bátorítok, hogy támogassa ezt a remek zenekart, és vegye meg a CD-t. (Tessék elhinni, nem kapok jutalékot az eladott lemezek után, kizárólag a puszta jóakarat és önzetlenség vezérel.)

Kovács Gergely