Ghoti Hook: R.I.P.
2004. december 21. | LemezajánlókNem vagyok elkötelezett koncertlemez-rajongó, ám pl. a Rez, az MxPx, a Saviour Machine, vagy éppen Darrell Mansfield koncertalbumai nagyon beváltak. A Ghoti Hook ‘R.I.P.’-jébe belehallgatva először a jó hangzás fogott meg, másrészt láttam, hogy jópár dalt (a hatból négyet) felraktak rá az utolsó, ‘Ghoti Hook’ című EP-ről, így a CD beszerzése mellett döntöttem.
A ‘R.I.P.’ anyagát a banda utolsó Cornerstone-ján rögzítették, 2002. július 7-én. A koncerten az együttes az EP mellett mindegyik nagylemezéről játszott dalokat: a ‘Sumo Surprise’-ról egyet, a ‘Banana Man’-ről négyet, a ‘Songs We Didn’t Write’-ról kettőt, a ‘Two Years To Never’-ről pedig négyet, így végigkövethetjük a zenekar evolúcióját a punk rocktól a dögös rock ‘n’ rollig. Az eseményre vendégként egy-egy dal erejéig meghívták a Ghoti Hook korábbi gitárosait: Mark Lacasse-t és az alapító Conrad Tolosa-t. Előbbi a ‘Chevy Nova’-ban, utóbbi a ‘My Bike’-ban kapott lehetőséget.
Persze nem a Ghoti Hookról lenne szó, ha nem hallhatnánk megannyi ökörséget a lemezen. A legemlékezetesebb ezek közül kétségkívül a ‘My Bike’ előadása, a már eleve nem normális dal őrültségét ugyanis tudták fokozni a fiúk: az eredetileg sem teljesen épelméjű szöveget ‘bla-bla-bla’-zással pótolták - végig az egész szám során. A ‘Lullaby’ után pedig a frontember Joel Bell bejelenti, hogy a koncert hanganyagát rögzítik. Ennek megfelelően szeretné megkérni a közönséget, hogy fújolja ki - elvégre egy nap gyerekei lesznek, akik mindezt hallani fogják… Azért a ‘Banana Man’ és a ‘The Box’ - a túlzásoktól vissza nem riadó - felkonferálása sem akármilyenre sikeredett, de minden poént nem akarok előre lelőni. A korongon emellett számos kedvencem is hallható: ‘Just Fools’, ‘One Step Away’, ‘Lullaby’, meg persze az EP négy dala. Hiányolom viszont a ‘Walkin’ On Sunshine’-t, amely szvsz jobb választás lett volna a ‘Songs We Didn’t Write’-ról, mint a ‘Where Is My Mind’. Persze ez csak egy vélemény, Joel Bellék nyilván másképp képzelték a tökéletességet.
Ugyan a ‘R.I.P.’ a legnagyobb hasznot valószínűleg a kiadónak hozza, amely a banda feloszlása után még két Ghoti Hook lemezt adott ki (amelyek közül az egyik egy ‘best of’ válogatás, a másik pedig a szóban forgó koncertalbum). Ennek ellenére a zenekar rajongóinak is megéri hozzájutni a koronghoz, mivel az amellett, hogy jó, egyfajta búcsúüzenetként is felfogható a társulattól.
Kovács Gergely