Vájtfül Archívum

Az erdélyi habán kerámia

Kétségtelen, hogy az erdélyi anabaptisták, mint kiváló fazekasok maradtak fenn legjobban az emlékezetben. Keramikusságuk alkotásai egykoron a lakosság széles körében közkedvelt használati és díszítő tárgyak voltak. Ma számos múzeum és magángyűjtemény őrzi a habán kerámia legszebb példányait. A letelepedett fazekasok Alvincen ideális munkakörülmények közé kerültek. A környék híres volt jó agyaglelőhelyeiről, gazdag erdőségeiről, a közelben ércbányák voltak és ott folyt a Maros is, mindezek biztosították a kerámiaiparuk felvirágzását. Hasonlóan a más mesterséget űzőkhöz, itt is közös volt minden a műhelyektől a munkaeszközökön át a felhasználandó anyagokig. A nyersanyagot külön erre a feladatra szakosodott szolgálók vették meg a közös pénzből, s a kész termékekből befolyt összeg is a közös pénztárat gyarapította. A munkát egy felügyelő vezette – a krónikák ilyen minőségben említik 1650-ben Jakob Weiss, 1694-ben pedig Friedrich Müller nevét –, akinek a szervezéstől az ellenőrzésig sok feladatot el kellett látnia. A termelés munkamegosztáson alapult, külön feladat volt a formák, a mintalapok elkészítése, az öntés, a préselés vagy korongolás, a mázak összeállítása és a díszítés is. A konkrét gyártásai technikáról ugyanakkor szinte egyáltalán nem maradt fenn forrás, mivel az anabaptisták féltve őrizték minden mesterségük titkát, ezért a fazekasságban alkalmazott módszerek, eljárások is csak a tárgyi emlékek tanulmányozása által következtethető.

Az alapmázak előállítási technikája, összetétele alapján az erdélyi habán fazekasok által készített műveket négy nagy csoportba oszthatjuk:

• Fajansz – ősi, keleti eredetű technikával készült ónmázas edények. Egyik fajtáját fehéres mázréteg borítja, legkorábbi ismert ilyen termék egy Brandenburgi Katalin címerével díszített tál. Az ónmázas csoportba tartoznak a márványos mázú edények is.
• Erdélyi kék habán kerámia – azaz a kék mázas termékek. Első említése 1651-ből származik egy kolozsvári polgárház hagyatéki levéltárából: „egj kék kancsjo, Vinczen csinált” . A legkorábbi tárgyi emlék egy ónfedeles kupa, szintén ebből az évből. A gyártási eljárást tekintve ide sorolható a sárga mázas kerámia is.
• Vegyes mázas habán kerámia – az ónmáz mellett ólommáz is megjelenik, a technika a svájci anabaptistáktól származik.
• Ólommázas kerámia és kályha – a legújabb kutatások derítettek fényt arra, hogy az erdélyi habánok zöld, barna valamint sárga színű ólommázas kályhákat is készítettek.

Az alvinci habán emlékanyagban számos edényforma található, úgy mint korsók, kancsók, kannák, kupák, fűszertartó palackok, tálak, tányérok, víztartók, kézmosóedények, mosdómedencék, orvosságosedények, valamint a már említett, szintén a kerámiatermékek közé tartozó kályhák.

Rencsényi Áron

Lapozás: 1 2 3 4 5 6 7 8