Vájtfül Archívum

Csolnok, Kocsma, 2002. december 20.

Nem kevesebb, mint öt éve működik már hazánkban egy keresztény metal banda, a Resurrection. A születésnap alkalmából a csapat tagjai koncertet szerveztek a csolnoki Rákóczi kisvendéglő nevű helyen.

Bevallom, mikor először hallottam, hogy Csolnokon lesz a koncert, rögtön egy térképet kellett keresnem, hogy megnézzem hol is van pontosan ez a település. Keresésemet siker koronázta, hamar rábukkantam a Dorog mellett fekvő kis falura. Aztán mikor elérkezett a koncert napja egész könnyen sikerült is odatalálnunk. Kilenc körül érkeztünk a helyszínre, ahol már kezdtek gyülekezni a különböző metál zenekarok pulcsiját viselő hosszú hajú ifjak.

Elsőként az esztergomi Zymotic lépett fel, majd a Stainless Steel helyett beugrott pécsi Nighthawks következett. Mindkét csapatot elkísérték leglelkesebb rajongóik, s mivel nem keresztény csapatokról van szó, így a közönség sem csupán hivőkből állt. Ahogy megtudtam ítélni, talán fele-fele lehetett az arány. Egyébként nem voltak túl sokan a koncerten, mégis nagyon jónak tartom, hogy ilyen jellegű volt a rendezvény, mert egy ilyen bulin sokkal könnyebben el lehet érni a nem hívő fiatalokat. Hiába van sok jó keresztény dicsőítő csapat, ezekkel aligha lehet kiállni világi közönség elé, olyan zenekarok kellenek melyek inkább evangelizációs jellegűek, s mernek fellépni világi közönség előtt is - hiszen ez lenne a lényeg.

Sajnos kevés ilyen zenekar van ma még Magyarországon, s még kevesebbek azok akik ilyen helyeken koncerteznének, szerencsére azonban van üdítő kivétel, mint például a Resurrection. Az a Resurrection mely nem sokkal éjfél után lépett a színpadra, s némi hangolás után kezdődhetett a koncert. Mivel eddig még csak egyszer láttam őket élőben - az is másfél éve volt - nem nagyon tudok viszonyítani, hogy az átlagosnál jobbak, vagy rosszabbak voltak-e ezen az estén. Egy azonban biztos, bár nekem nem a metál a kedvencem, mégis élvezettel hallgattam a számokat. A saját szerzemények mellett felcsendültek feldolgozások is - világi zenekaroktól, de pozitív üzenetet közvetítők -, így pl. volt Pokolgép és Iron Maiden dal is. Sajnos azonban az végig érződött, hogy a csapatnak nincs igazi énekese (a dobos, Barassevich Krisztián énekel), a szöveget ugyanis nagyon rosszul lehetett érteni, ami ugyebár keresztény zenekarnál igen fontos. A számok között ezt ellensúlyozandó igyekeztek a srácok beszélni a hitről, a közelgő karácsony igazi lényegéről.

Végezetül álljon itt egy rövid idézet, amit még rögtön a koncert után írtam a fórumba:

“Srácok! Jó amit csináltok, csak így tovább, nagy szükség van erre! Még akkor is, ha úgy látjátok, hogy nincs eredménye, vagy hiábavaló a dolog. Isten nem véletlenül állított rá benneteket erre a szolgálatra, és ne feledjétek, ha csak egy ember is van, aki a pénteki koncert után tényleg elgondolkodik azon, hogy mit is ünneplünk karácsonykor, már egyáltalán nem volt hiába. Kívánok sok erőt, kitartást, és Isten áldását a szolgálatotokra! És előbb vagy utóbb biztos találtok megfelelő énekest is!”

Rencsényi Áron