Vájtfül Archívum

Az idén már hatodik alkalommal került megrendezésre az Uszódi Dicsőítő Napok nevet viselő keresztény rendezvénysorozat. Meglepő módon Uszód főtere adott helyszínt a programoknak. A szervezést az idén megalakult Kérub Segélyszervezet végezte (erről a segélyszervezet honlapján tudtok többet olvasni). Én most nem róluk akarok írni, hanem magáról a sátoros hétről, azok kedvéért, akik valami miatt nem tudtak ott lenni. Előre elárulom, hogy nagyon sajnálhatják, és jövőre jobban teszik, ha eljönnek… :)

Június 20-án kezdődött, egy szép meleg, nyári napon… nekem speciel nagyon jó érzés volt oda menni… Ilyenkor az embernek eszébe jutnak az elmúlt év sátoros hetei, azok pillanatai, emlékei… mikor sasoltuk a gitáros srácot, mert vagányul nézett ki, aztán mikor ebből megtértünk, mondván, hogy nem ezért járunk keresztény helyekre, és sorolhatnám. Tehát a sátoros ünnepeknek van egy jellegzetes fílingje, amit szerintem mindenki érez, és ért, aki volt már ilyenen. A felállított nagysátor a jól megszokott nyári hangulatú műanyag székekkel. Egy csomó ismerős arc, akivel szinte csak ilyenkor találkozunk, laza, közvetlen légkör, neves együttesek és prédikátorok, gyerekzsibongások és nevetések.

Na, miután ezt szépen elképzelte mindenki, rátérnék a dolog lelki tartalmára, mert nem csupán azért tartanak ilyen rendezvényeket, hogy jól érezzük magunkat, és elmondhassuk, hogy láttuk már a Baptista szeretetszolgálat vezetőjét is igét hirdetni. Merthogy vele indult a hét. Szenczy Sándortól hallhattuk a szeretetszolgálat megalakulásának történetét. Gondolta volna valaki, hogy csak tíz éve kezdték el a munkát ötezer forinttal? Így volt… volt hitük arra, hogy Istennek lehetséges hatalmasat kihozni a kicsiből. Neki nem volt nagy ügy két halból ötezer embert megvendégelni… és asszem, azóta ezt nem csinálta utána senki…

Másnap D. Nagy Tamás szolgált a Keceli Gyülekezet dicsőítő csoportjával. Ahogy hallottam, áldásos alkalom volt, én sajnos nem lehettem ott egy temetés miatt. Bocsánat.
Csütörtökön a Folk Iván Band játszott, majd Folk Iván osztotta az igét hatásosan. Arról beszélt, hogy egy Isten van, aki a felettünk való tulajdonjogon nem hajlandó osztozni senkivel sem, legyen az tévé, számítógép, pénz vagy Buddha. Csak egyedül az Úr az Isten, és őt a szívünk mélyéről tisztelni kell.

Pénteken Szlovákiából érkezett a szolgálócsoport, Andrej Vasko lelkésszel, és az ő gyülekezetéhez tartozó énekesekkel. Meglepetésünkre nagyon sok dalt megtanultak magyarul is, amiket együtt tudtunk énekelni velük. A prédikációhoz azért kellett a tolmács… :)

Szombaton szintén külföldi vendégei voltak a sátornak: az Amaro Del nevezetű kárpátaljai együttes. Remélem, őket nem kell bemutatni, aki mégse ismerné őket, annak megsúgom: vidám roma dicsőítés. Ennyi azt hiszem elég volt róluk, a többit mindenkinek a fantáziájára bízom. Aki már hallotta őket, azok előnyben… :)

Vasárnap Pintér Béla koronázta meg a hét szolgálatait extrém laza igehirdetésével. Ha lehetek kicsit szubjektív, elmondanám, hogy a kedvenc „szószólom”. Mert megmondja a frankót, viccesen, mellébeszélés nélkül, mégis úgy, hogy érdekes, az ember akkor is megérti, hogy neki mit kell máshogy csinálni ezentúl, ha nem akarja. Ezek pedig dióhéjban a következők voltak: Isten nem azt karja, hogy közel legyünk hozzá, hanem azt, hogy ő legyen bennünk. Továbbá, mi vagyunk Isten országának képviselői, konzuljai, és normálisan kéne viselkednünk, mert miattunk elvont a kereszténység a világ szemében. Nekünk kell világítani, szeretni és hinni. Nem vagyunk egyedül, az Úr velünk, és Ő tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Sosem változik meg. Amit meg tudott tenni kétezer éve, azt ma is meg tudja, minden nehézség nélkül. Az egész rajtunk áll vagy bukik… inkább álljon, jó? :)

Este pedig az erős férfiak lebontották a sátrat… igen, az nem állt tovább, de attól még mi állhatunk!

Szóval a dicsőítő napok véget értek, de az Isten kegyelme még tart. Ja, és persze jövőre újra állni fog a sátor Uszód főterén, és várnak mindenkit szeretettel.

Ha élek még, ott leszek. És te? Remélem találkozunk!

[egy kis pontosítás: a következő élvtől Kérub Dicsőítő Napokra lesz átkeresztelve a rendezvény, és a helyszín sem Uszód lesz, hanem a Segélyszervezet által meghatározott hely, aminek a lényege, hogy a hét ne csak egy keresztény összejövetel legyen, hanem konkrét, gyakorlati segítségnyújtás egy-egy konkrét település felé. - a szerk.]

Tímár Anna