Felsővezeték
2006. március 25. | Hazai előadókFelsővezeték nevű együttes viszonylag fiatal formáció, ámde annál nagyobb lelkesedéssel. Túl vannak már jó pár koncerten és most egy stúdió albumon dolgoznak. Többek közt ezen okból kerestem fel Bálint Ádámot a zenekar egyik oszlopos tagját. Az alábbi interjú vele készült.
- Üdvözöllek a Vájtfül magazin olvasói nevében.
- Én is üdvözlöm Őket, és Téged is.
- Bemutatnád a bandát röviden? Kik alkotják, és milyen posztot töltenek be?
- Jelenleg heten vagyunk. Először a hölgyeket: van egy fuvolistánk, Bálint Nóra, és egy hegedűsünk, Pete Dóra. Farkas Nóra kongán játszik, és legújabb tagunk Pap Kinga énekel. Ezen kívül van egy gitáros szekció, Horváth Dénes “Béssz” basszusgitáron, Horváth Dénes “Nes” pedig gitározik. Én gitározom, és éneklek. Egyébként szinte mindenki itt-ott énekel a zenekarban. Már-már kórus. :)
- Meséld el kérlek röviden az együttes megalakulását övező történetet. És azt hogy milyen céllal alakultatok.
- A Nagytarcsa-Péceli ifivel csináltunk egy zenés bábjátékot, és mi adtuk hozzá a zenét. Ez 2002 nyarán történt. Mikor ez a produkció abbamaradt, a saját lábunkra próbáltunk állni, ezt viszont egy-két tagcsere eléggé megnehezítette. A zenekar alapítója, Smidéliusz Gábor sem tudta velünk folytatni. Egy kb. fél éves meddő korszak után megújult erővel folytattuk a zenélést. Célunk, hogy elgondolkodtató, tartalmas szövegekkel igényes zenét készítsünk. Nem éppen populáris zene, de sokan szeretik, és ez a lényeg.
- Tudnál esetleg olyan együttest megnevezni aki(k)hez zeneileg közel álltok?
- Nincsenek sokan. Igazából a Promise és a Szela jut elsőre az eszembe, talán ők a legismertebbek.
- A szövegeitekbe mennyire fontos szerepet játszik a hitetek? Miről is szólnak a dalaitok tulajdonképpen?
- Saját gondolatinkat zenésítjük meg. Tehát nem a klasszikus értelemben vett keresztény zenét játsszuk, hanem egy templomban és kávézókban egyaránt elférő zenét. Én kicsit magasabbnak tekintem a mi szövegeinket a dicsőítő zenekarokénál, de természetesen tisztelet a kivételnek. Saját szövegeinken kívül egyébként többek közt Kányádi és Pilinszky verseket is megzenésítettünk.
- Értem a helyzetet. Ti inkább elgondolkoztatóbban, filozofikusabban fogalmazzátok meg mondanivalótokat. Hogyan, mi alapján választjátok ki a “feldolgozandó” verseket?
- A legfontosabb, hogy a mi gondolatainkhoz hasonló-e a vers tartalma, tehát tetszik-e. És persze az is nagyon fontos, hogy látunk-e egy szemernyi esélyt rá, hogy meg lehet-e zenésíteni. Volt több olyan vers is, ami nagyon tetszett, de egyszerűen nem tudtunk egy alapot sem “ráhúzni”, és ezért kimaradt…
- Kicsit visszatérve a zenétekre, én azt vettem észre, hogy nem az a klasszikus értelemben vett akusztikus zenét játsszátok, amit megszokhattak az emberek, hanem egy sokkal inkább komplexebb valamit. Talán úgy jellemezném, hogy igényes popzene akusztikusan. Jól érzem?
- Igen, abszolút. Nincs meghatározott iránya a zenének, hanem “ahogy esik, úgy puffan” alapon íródnak. Tehát mindenki belerakja az ötleteit, amit jónak tart, ezáltal egy olyan szám születik, amit mindenki a magáénak tudhat. És talán ezért sem feleltethető meg másnak. És köszönjük a stílus meghatározás, felírjuk a többi közé. :)
- Akkor a dalok közösen íródnak? Feldob valaki egy zenei ötletet próbán, és mindenki hozzáteszi a részét, vagy valaki hoz egy komplett dalt és csak finomítjátok?
- Pontosan. Általában a három gitáros közül valaki hozza az alapot, vagy csak egy pár akkordos ötletet, és ha a többiek vevők rá, akkor már nincs megállás. Egyébként általában a zene van meg előbb, és azzal szoktunk többet bajlódni, hogy milyen szöveg menjen rá…
- A szöveg írásában is mindenki kiveszi a részét?
- Van olyan szövegünk, amit együtt írtunk, de ebből van kevesebb. Egyelőre Dórinál és Béssznél jelentkeznek ilyen vonások.
- Honnan jött a név? Takar valamilyen jelentést?
- Huhh… Hát igen. Egyszer egy vonatúton hazafelé gondolkodtam a néven, és az ablakon kifelé bámulva ez ugrott be. Jelentést is találtunk neki. Mindennek a világon kell egy energiaforrás, ami hajtja. A vonatnak a felső vezeték ez, nekünk Isten lehet, ő lehet a mi felső vezetékünk.
- Merre szoktatok fellépni? Ti szervezitek vagy többnyire meghívásos alapon történnek ezek?
- A gyülekezetekben való fellépés mindig meghívásos alapon történik. Mindent igyekszünk elfogadni, mert nekünk is hasznos egy kis együtt töltött idő. Nem feladatnak fogjuk fel, hanem pihenésnek. Egy-két általunk szervezett koncert már volt a Rézmál-kávézóban, és lehet, hogy még lesz is.
- Milyen visszajelzéseket kaptok egy-egy fellépés kapcsán?
- Sokak mondják, hogy teljesen más a zenénk, mint amit addig hallottak. Egyszer valaki egy olyan hasonlatot mondott, hogy olyan volt hallgatni, mint mikor az ember megismer egy teljesen új ízt. Mert addig azt nem érezte, és nem is tudja máshoz hasonlítani. Ez jól esett. Koncert közben sokszor kicsit alábbhagy a közönség hangulata, de - ahogy ők mondták - ez nem azért van, mert unják az egészet, hanem mert figyelnek.
- Volt olyan koncert amire most is szívesen visszaemlékszel, különös élménnyel bírt?
- Igazából azok a jobb koncertek, ahol a közönség már hallott minket. Mert akkor már tudják, hogy mire számíthatnak, és azért jöttek el, mert szeretik. A legjobb egy békéscsabai hétvége volt. Szombat délutánra lementünk, és vasárnap jöttünk vissza, szállást is adtak. És tényleg mindent megadtak nekünk, szinte kiskirálynak éreztük magunkat, és zavarban voltunk, de nagyon jól esett.
- Merre láthatnak/hallhatnak legközelebb titeket az olvasók?
- Ezt még mi sem tudjuk pontosan, mert most a CD készítéssel vagyunk elfoglalva, ezért kevesebb koncertünk lesz, mint általában. De ha valami kialakul, akkor azt a honlapunkon azonnal megírjuk. Címe: www.felsovezetek.hu.
- Honnan jött ez a nagyszerű lehetőség, hogy saját CD-t készítsetek? Kis- vagy nagylemez lesz?
- Nagylemezt szeretnénk csinálni. Már régóta megvan bennünk az elhatározás csírája, hogy az eddigi számainkat ki kéne adni. És most, bár még az anyagi keret nagyon nem teljes, de egy barátom, Farsang Áron segítségével elkezdhettük a felvételt. Még mi sem tudjuk, hogy mikor lesz kész, mert nem időre megyünk, hanem arra, hogy jót csináljunk. És persze mint minden, ez is erősen függ az anyagiaktól.
- Akkor nem áll mögöttetek egy kiadó sem?
- Még nem. Egyelőre a felvételt csináljuk meg, és a kész koronggal megyünk majd kiadóhoz, mivel mi igen nehezen tudnánk előteremteni a pénzt. A szerzői kiadásra is van esély, de ez csak akkor lehetséges, ha pénzeső hullik ránk…
- Hogy haladtok a felvételekkel?
- Lassan, ámde biztosan. Mivel nemrég kezdtük, ezért még a gitáralap, és a basszusgitár van csak felvéve, és ez sem mindegyik számhoz, de ami felvettünk, az biztatóra sikerült. És mivel a hangmérnök profi, ezért rajta nem fog múlni semmi.
- Hol történik a felvétel?
- A Madách-színház stúdiójában, szintén profi körülmények között.
- Egy példányt tetess félre nekem már most a CD-ből J
- Ez csak természetes, miután Te kölcsönadtad a basszusodat a holnapi felvételre. :)
(az interjú 2006-03-24-én készült és másnapra adtam kölcsön a hangszerem, mivel Ádámék nagyon jó barátaim - a szerk.)
- Nagyon szívesen teszem mert tudom hogy jó helyen lesz és jó ügyet szolgál. Van-e valami elérhetőségetek ahol megtalálhatnak mind azok akik információra szomjaznak a zenekarral kapcsolatban vagy esetleg koncertet szerveznének nektek, netalántán kiadók érdeklődnének?
- A honlapunkon van fórum a beszélgetős kedvűeknek, és van e-mail címünk, ez az info@felsovezetek.hu. Aki a telefont részesíti előnyben, az hívjon fel engem a 20/824-5844-es számon.
- Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre. Esetleg van-e még valami amit hozzá szeretnél fűzni?
- Nekem nincs semmi mondandóm, akinek van, az bátran lépjen velünk kapcsolatba, mert szeretünk beszélgetni, az interneten is . Köszönöm a rendhagyó beszélgetést. :)
- Én köszönöm és Isten áldja meg a munkátokat!
Asztalos Tamás