Gável Testvérek: 8 (Nyolc)
2005. december 14. | LemezajánlókVégtelenül jó dolog olyan dolgot csinálni, amit teljes Szívből-Lélekből, Testestől-Lelkestől szeretünk, imádunk és élvezünk… Végtelen Örömmel tölt el és boldogít, boldoggá, boldogabbá tesz: felvidít. Ilyen dolog ez is, amit most csinálok: a Gável Testvérek együttes új albumát dicsérem: hallgatom és közben Róla/Róluk írok… Mert végtelen nagy Örömöt ébreszt bennem.
Nagyon felvidít és boldoggá tesz: óriási nagy megtiszteltetés. ;-) Megérdemlem? Ha már így van, akkor talán, hátha… de annyira nagy és annyira jó dolog ez nekem! Amiért oly hálás vagyok… a Sorsnak, Istennek és Andráséknak!
Nagyon szeretem a Gável Testvérek együttest! Egyik legnagyobb kedvenceim. ;-) Minden lemezük megvan… egyenként is több százszor hallottam már szinte mindegyiket…, rengeteg koncertjükön ott voltam… és rengeteg Fényt kaptam Tőlük, Általuk, Rajtuk keresztül, Nekik köszönhetően… A koncertek hangulata, András Szeretet-teli, kedves, aranyos lénye; kajla humora; Gellász önfeledt muzsikája, odaadása, átszellemült és felszabadult zenélése (no meg persze a Többieké is mindig)… és ezek összhatása bennem: elmondhatatlan, leírhatatlan érzés, élmény. Élmény. Egy Igazi Élmény.
Csak érezhető és átélhető! Csoda. Minden Gável Testvérek koncert és lemez Isten Ajándéka és Áldása.
Óriási nagy megtiszteltetés egy olyan együttesről, és frissen megjelent lemezükről írni véleményt, akiket nagyon szeretek és akiknek olyan nagyon sokat köszönhetek: akiket mélyen a Szívembe zártam és akiket mindig a Szívemben, Szívemen hordozok/viselek… Akik Lélekbe markoló dalaival (mint például a Valaki rám néz vagy az Utam a Fény) együtt fekszek és együtt ébredek… Amelyek minden gondomból segítenek kilábalni Szívhez szóló üzeneteikkel, Szeretet-teljes tanácsaik odasúgásaival a füleimbe: a Szívem és a Lelkem füleibe… Olyan végtelenül nagy és hálás-áldásos dolog az, amit Ők csinálnak…, hogy fel sem tudom fogni teljességében… És még nagyobb kegy-teli és áldásos dolog, hogy ennek én is a részese lehetek: ismerhetem és szerethetem Őket, és Zenéjüket. Ezt szavakkal tényleg nem lehet leírni…, de érezni annál mélyebben érzem: azt az odaadó, önzetlen alázatot és Szeretetet, amelyet feléjük, Irántuk érzek…
Jó érzés volt, amikor megtudtam, hogy nemsokára megkapom az új CD-t és írhatok Róla, Róluk. Nagyon szeretek ajándékokat kapni. Kapni. (Persze adni is.) És főleg olyan magasztos dolgokat, amelyek a Szívemnek oly nagyon kedvesek, és az értékük a számomra felbecsülhetetlen. Ezek dobogtatják meg igazán a Szívemet…
Egy új Gável Testvérek CD-t kapni is ilyen a számomra!… Külön-külön is jó dolgok ezek: kapni, CD és Gável Testvérek… De együtt mindez!!! Csúcs-szuper!!! Felséges és határtalanul kedves öröm a Szívemnek!
Ma nagyon fárasztó és kimerítő napom volt a munkahelyemen… de ott volt a Szívemben a remény, hogy talán otthon vár már rám a Gável Testvérek új lemeze (mivel tudtam, hogy útban van felém). Lelki szemeimmel elképzeltem, ahogy otthon a fürdőkádban, meleg vízben ellazulva hallgatom, sötétben, gyertya fényénél… hangulatosan… Ráhangolódva a teljes testi, lelki és szellemi ellazulás és a Szeretet hullámhosszaira… És felüdül, megtisztul egész Lényem, Mindenem… ;-)
Óriási örömet éreztem, és már vártam az estét, hogy hazaérhessek… És ettől az örömteli várakozástól és Fénytől szebb lett minden előttem álló pillanat… Örömmel töltött el. Valami történt. És én figyeltem. Megéltem. Az eseményeket. A pillanatokat. Jelen voltam. Benne. Részese. Csodálója. Átélője. És ettől Csodák történtek velem: mert én másképpen figyeltem és másképpen voltam jelen az életem pillanataiban és ettől azok is csodálatosak lettek. Csodálatosan szép és élvezetes élmények. (Nem nagy dolgokra kell itt gondolni, csak apróbb történésekre, beszélgetésekre, találkozásokra, észrevételekre, felismerésekre, megélésekre.) Észrevettem bennük a csodát: hogy csodálatosak. (Ha nem vettem volna észre, akkor is azok lettek volna, csak nem nekem…, mert én elmentem volna mellettük…;-)
Aztán késő este, amikor haza értem e fárasztó és kimerítő nap után, felmerült bennem, hogy talán mégsem érkezett meg a lemez… Sebaj – gondoltam -, már tudtam, hogy mit hallgatok akkor helyette: a NOX Karácsonyi albumáról az Eskü című számot, oda-vissza „százszor-ezerszer”… ;-) Ránézve a postaládára, sötétséget láttam, nem pedig világos, fehér, „világító” pöttyöket, mint amikor van benne valami küldemény, „üzenet”, ami rám vár… Na, gondoltam magamban: nem érkezett meg, majd hátha holnap!… ;-) De azért mégiscsak megnéztem a biztonság kedvéért, mert meg akartam győződni róla: és mit ad Isten: benne volt, ott volt, megkaptam. Nagy Örömet éreztem! Ez befényesítette, bearanyozta, megédesítette még pluszban az egész napomat! Már alig vártam, hogy betehessem és hallgathassam a lemezt!
Aztán eljött ez a várva-várt Szent Pillanat is… Finom, illatos meleg vízzel engedtem fel a fürdőkádat, majd belefeküdtem… ;-))) És elindítottam az új CD-jüket… amelynek címe: 8.
Először a Nyolc Boldogság miatt, gondoltam… De a lemezborítót olvasgatva észrevettem, hogy azért is, mert most nyolcadik éve zenélnek és énekelnek a Gável Testvérek… Az albumon természetesen 8 dal van, 8 igazi gyöngyszem, egy 45 perc, 22 másodperces és mégis Végtelen Gyöngyfüzérre felfűzve. Mert maga az üzenetük: Örök és Végtelen.
EmmauszAz első szám az Emmausz. Ezt már szerencsére a Közös Pont válogatásról és a koncertekről van szerencsém jól ismerni… Nem akármilyen: fantasztikus!!!
„Térden állva kérlek én, várom, hogy nézz rám, nézz rám könnyeim függönyön.”
„Tisztítsd meg szememet, adjad, hogy lássak,
Hogy ne engedjek a nagyvilágnak…”
„Tisztítsd meg szívemet…”
„Az égből a földre száll le a menny.”
„Hitemmel látom arcodat”
„Lángolj bennem égi tűz!”
„Nem kell más, csak áldd meg minden időm!”
„…érzem, hogy egyedül Te vagy erős.”
„Egyetlen szavad lángra gyújt mindent.”
„ Jelenléted minden rosszat elűz ”
„ Várom, hogy nézz rám .”
Ez egy fantasztikusan jól sikerült dal! Hála Istennek érte, hogy ilyeneket potyogtat Andrásék ölébe! Ritka jól sikerült! Nem mindennapi. ;-) De most már szerencsére akár mindennapi is lehet, mert mindennap - több százszor is - meghallgathatod! Hála Istennek és a Testvéreknek érte! Hála Isten Testvéreinek érte! ;-)
Ettől a számtól aztán tényleg úgy elkezd lángolni bennem az Égi Tűz…Meggyullad, felizzik és felperzsel mindent… főleg a végén, amikor felgyorsul… Ha rajtam múlna, ez a szám minimum 20 perces lenne, (vagy egy egész albumot is kitöltene)… és a végére úgy felpörögne, felgyorsulna, hogy el lehetne Tőle/Vele szállni…, bár így is lehet… olyan ERŐ-Teljes dal!!! Hihetetlen lendület és ERŐ van benne!!! Ettől olyan nagyszerű és zseniális!
(Nyáron két barát beszélgetne: - Te mivel repültél a Hawaii-szigetekre? Maléves vagy fapados repülőgéppel? - Én? A Gável Testvérek Emmausz című számával! ;-)))
Olyan jó ritmusa van! Annyira visz magával! Olyan jók és szépek a gitárok szárnyaló dallamai…, a dobok ütemei és a basszus húzása…, az énekről és a szövegről nem is beszélve… És mindennek az együttes varázsa: HIHETETLEN! „Lángolj bennem Égi Tűz!” És Ő „szót fogad”! ;-)
Erre a számra nagyon nagyot lehet táncolni… Olyan intenzív és felkavaró a lüktetése, hogy teljesen felkorbácsolja Lelkem tengerét, álló vizét, poshadt ingoványos pocsolyáját…, hogy a mocsok és a szenny a felszínre törjön és megtisztuljak tőle…
ZakeusEgy igazi bulizós Öröm-Zene . Ennek a számnak lehetne az is a címe, hogy Dalol a Szív . Gellász simulékony, selymes, bársonyos hangja nagyon megnyugtató és ünnepélyes a számomra… Öröm hallgatni. Hallani. A dal dallama játékos, hangulatos, kellemes, könnyed…
„Egyetlen perc a Végtelenért”.
„Túl sok a szó”
„Oly nagy a tét”
„Elég, ha látom épp a Szemét”
Nagyon jó!!! Egy kicsit olyan funky-s - acid jazzes vidám beütésű dalocska… ;-) Erre még sokat fogunk táncolni!!! ;-)))
„Válaszra nyert Benne a miért.”
„Az ajtóm ma nyitva áll!”
Nyolc A Nyolc már egy kissé keményebb vérvonalú dal… Az elejének a rockos gitár hangzása és hangulata a The Cranberries legnagyobb slágerére emlékeztet… Milyen jó és érdekes lenne, ha koncerten néha a lányok beleénekelnék a Cranberries refrénjét… ;-))) Szerintem megőrülnének érte/tőle az emberek… ;-))), olyan nagy sikere lenne! ;-)
A Nyolc (+1) Boldogságról szól a dal… Hogy kik és hogyan lehetnek boldogok. Hogy hogyan legyünk és lehetünk boldogok… Mit kell ahhoz tennünk…hogyan kell/lehet élni…
Ez egy lassú-középtempós, „egyhelyben topogós”, menetelős , lépegetős, becsukott szemmel teljesen átszellemülten táncolós szám… Nagyon mélyen át lehet élni, érezni… És bár első hallásra kissé komornak, melankolikusnak, szomorkásnak tűnik, ha kellőképpen feloldódunk benne, már vidám és Öröm-Teli…
„Isten arca a Boldogság”
„Jelenlétében felolvad a lelked…”
Kilencedik Egy rockos-bluesos bulizós szám… erre sokan fognak táncra perdülni a különböző koncerteken és fesztiválokon… például nyáron Apostagon…;-) Akár Borka Zsolt száma is lehetne… Neki is jól állna… Testhez illő lenne. ;-) A végén nagyon klasszul felpörög egy rövid időre… Ilyen kéne még sok, többször. Egy kis „őrület”, „dühöngés” néha nem árt! ;-)
Van benne egy olyan gitár rész, mint a Depeche Mode ‘Personal Jesus’ című dalában… Érdekes összefüggés…? Gável Testvérek és Depeche Mode… Furcsa párosítás, nemde? Ki tudja? Lehet, hogy a Gável Testvérek lesz a Depeche Mode elő-zenekara a 2006 március 21-i koncerten a Budapest Arénában? ;-) (Nem hiszem: de nekem jó lenne: én örülnék neki nagyon!!! ;-)
„Boldog a Szívem, ha hallom a hangodat”
„Tudom, vársz valahol”
„Várom, az égig emelj”
„Úgy vár a lelkem”
Eddig azt hittem, hogy Takács Anti távozásával kihalt a Testvérekből a keményebb, fémesebb rock zene… de nem, mégsem… úgy látszik, nem csak Tóni szerette… Jut belőle több számba is az albumon… ;-)
Várj rám!Ennek a dalnak leírom a teljes szövegét, mert annyira érdekes és szokatlan a Testvérektől. Kilóg az eddigi sorból: nagyon odamondogatós, „kemény”, „pálcát-törő”…
A Végtelen turné befejező állomásán hallottam először az Erzsébet téren… és velem együtt sokan megdöbbentek ettől a számtól, ahogy hallottam és elnéztem… Olyan váratlan és szokatlan volt ez a nyílt állásfoglalás és „politizálás”, „számonkérés”, „szókimondás” a Gável Testvérektől…
De nagyon jó! Elgondolkodtató… Akinek inge, azt megtalálja… és a megfelelő helyeken elkezdi majd szorítani… ;-) És talán általa felsejlik és a helyére kerülhet idővel majd valami… minden… ;-)
Egy kész rövid, mai magyar szociológiai, társadalmi és korrajz… Néhány rövidke sorba sűrítve tökéletesen megjeleníti korunk életét… azt hogy mit csinálunk és hogyan élünk… mivel tengetjük el a létünket és a „drága” időnket.
Megjelenik benne a kóros és hazug tömegbutítás: a tévé függés; az alkohol és kábítószer függőség problematikája; az abortusz, az eutanázia; a szex agyonhajszolása: a parazita paráználkodás; és végül az egyik legnagyobb és legáltalánosabb probléma: a pénz túlzott imádata…és (f)elsőrendűsége a gondolkodásunkban, mindennapi életünkben…a Szeretetet és az igazi emberi értékeket háttérbe nyomva, és szinte teljesen elfojtva, kiirtva…
Ma a legtöbb embernek már tényleg a pénz az Isten. Szinte mindenki állandóan a pénzre gondol és a pénzről beszél: örökké agyalva, spekulálva, lopva-csalva-hazudva…és közben büszkén gondolva magára, hogy milyen ügyes-okos-leleményes-dörzsőlt és kitanult „ügyeskedő”, seftelő, „vállalkozó”, „business-man”, stb…
De vajon, ha tudná, hogy amennyit nyer, azzal mennyit veszít, akkor is ezt tenné? A pénz utáni állandó hajsza a legtöbb ember köré falakat von: teljesen elszigeteli és elidegeníti az embereket egymástól, a Szeretteiktől, a rokonaiktól és legvégső soron Önmaguktól is…
Jó most erről gondolkodni, hogy közeleg a Karácsony!
A Szeretet Ünnepe.
A Szeretett Ünnepe.
De ki a Szeretett Lény számunkra?
Kit tudunk szeretni?
Igazán és tiszta szívvel szeretni?
Egyáltalán: tiszta-e a szívünk?
És ha nem, akkor mitől: mi szennyezi, mérgezi meg és miért?
Hogyan, mivel lehetne megtisztítani?
Érdemes-e?
És ha igen, miért?
Vajon milyen ünnep, ünneplés lesz ez így? Hogyan, mennyire tudunk tisztán, fényesen, igazan és őszintén örülni, ünnepelni és Szeretni? Félelmek, düh, gyűlölet, harag és agressziók nélkül?
Igazán?
Tisztán?
Fényesen?
Ragyogón?
Őszintén?
Miért sóvárgunk annyira a sikerre, a pénzre, mások elismerésére?
Mit tudnánk ezzel kezdeni?
Mire lenne jó?
Mire lenne ez elég?
Miért kell annyira nekünk a pénz?
Miért hajszoljuk annyira, ha a végén mégsem leszünk e hajszában boldogok, csak elcsüggedt, fényt vesztett madarak, akiket megtépázott egy nagy vihar a dühös óceán felett és éppen hogy csak túléltük, Isten kegyelméből…?
Miért van ez az egész hajsza? Ez a nagy rohanás?
Ez a (fel)zaklatott (tempójú) élet?
Hová sietünk és miért?
Mi van ott?
És az ami ott van, az miért kell? Mire jó?
Az tesz boldoggá, szabaddá és önfeledté?
Az tesz egészségessé, Szeretet-Teljessé és végtelenül kiegyensúlyozottá?
Szeretném megfejteni ezeket a titkokat… ;-) Megtudni a válaszokat. De úgy igazán! Nagyon mélyről feljövőn. (Még ezer méternél is mélyebbről. ;-)
Miért vakult így meg ez az emberiség: egy egész világ?
Hogy lehetünk ilyen anyagiasak és pénzéhesek, pénzimádók?
Hogy élhetünk ilyen szennyben és mocsokban?
Mi takarja el ennyire a szemeink és a Szívünk látását?
És miért?
Hová halad, merre tart ez a világ?
Miért nem nyílik fel a szemünk?
Miért nem vesszük végre észre, hogy mit teszünk, hogyan élünk, hogyan ássuk alá saját testi és lelki egészségünket; és hogyan fojtjuk meg Lelkünk Szeretetét és Életét?
Hol van a Szeretet?
És miért nem éljük ki nyíltan és őszintén?
Miért takargatjuk?
Miért tartjuk vissza?
Miért folytjuk el?
Miért nincs divatja manapság az Igazi Értékeknek, az Igazi Érzéseknek, az Igazi Érzelmeknek?
Miért nem divat ma Őszintének lenni?
És őszintén Szeretni?
Miért csak a rosszra, a csúfra, a gonoszra, a negatívra fókuszáljuk a figyelmünket?
Miért csak ez zúdul ránk a világból: a tévéből, az újságokból és a rádióból?
Miért csak ennek van keletje és hírértéke, „értéke” a számunkra?
A Jónak, a Szépnek, az Örömtelinek, az Örülni- és Dicsérnivalónak, a Fantasztikusnak és a Csodálatosnak, a Szeretet-Telinek miért nincs számunkra értéke?
Miért nem erre figyelünk, ezzel foglalkozunk, erre koncentrálunk?
Miért nem pont ezeket vesszük észre: az Élet szépségeit, Csodáit és Nagyszerűségét, Színtiszta Fényét és Fénnyel-teli Ragyogását?
Miért élünk holdkórosan?
Felébredhetünk-e valaha is?
És ha igen akkor hogyan?
Okos kérdések ezek, amelyeket a Testvérek felvetnek és megpendítenek: nemcsak a gitárjaikon, de a Szívünk húrjain is… Kicsit provokatívak, de annál mélyrehatóbbak és elgondolkodtatóbbak… Arra késztetnek és kényszerítenek, hogy tényleg nézzünk végre először önmagunk tükrébe, majd Önmagunkba; vegyük górcső alá és vizsgáljuk meg az életünket: az életünk romjain kinövő gaz(ság)okat és virágokat… Melyik tetszik jobban? Melyikből szeretnénk Életünk Öröklakását berendezni és feldíszíteni?
Tetszik-e az életünk?
A lelki nyomorunk, szennyünk és mocskunk?
Így akarunk élni?
Jól érezzük magunkat így a bőrünkben?
És ha nem, akkor merre lehet a helyes irány, mi lehet a megoldás?
„Nem üzen a tévé, nem üzen a rádió.
Egyedül a kereszt a való valóságshow.
Elszalad az idő, elszalad a perc, a nap.
Elérkezik hamar a golgotai pillanat.
Nem segít a szivar, nem segít az alkohol.
Fűvel tömöd magad, és repülsz már valahol.
Mint szárnyaszegett madár, az elvonóban újra látsz.
Magányos a szavad, de valakire vágyva vágysz!
Várj rám, Jézus! Emlékezz meg rólam!
Várj rám, Jézus! Ha országodba érkezel!
Várj rám, Jézus! Hitemet nézd ne szennyes lelkem
Várj rám, Jézus! A paradicsomban várj rám!
Várj rám, várj rám! Várj rám, Jézus!
Megszületni akar, tudod, neki tét a lét…
Anya-e az anya, ha elkaparja gyermekét?
Aludjon el öreg! Minek az a szenvedés?
Azt hiszed, a kereszt a válladon így nem nehéz.
Hajszolod a szexet: sebed sebző altató…
Urad lett a tested, minden este más a jó…
De elfogy majd az erő, elmúlik a kéj-varázs.
Kiégett a szíved, üres lett a vallomás.
Pénzből veszel mindent, de pénzből nem lesz gyermeked.
Pénzed lett az isten, de választ nem rebeg…
Furcsán érzed magad, mert van, amihez pénz kevés.
Szívedben a magány, embertelen mélyre vés.”
Azt hiszem, van egy olyan megérzésem, hogy ez lesz az egyik legnagyobb sláger erről a lemezről… Sokak életét megérinti és átformálja, megváltoztatja majd! Köszönjük szépen Testvérek! Sokat tesztek ezzel megint a mai magyar emberiségért!
A rockosabb részek keménységét szépen oldja fel és teszi lággyá, széppé és kellemessé a „Várj rám!” refrének finom, leheletkönnyű vokálja… Elveszi a dal élét, és felüdíti a Szívünket…, hogy végkicsengésében egy gyönyörű szép, őszinte, igaz és Szívhez szóló dal legyen… egy kissé melankolikus ballada…
Nézlek
Ez a dal most a kedvencem az albumról! : erre tettem rá először az ismétlő gombot… hogy kb. 2 óra hosszán keresztül csak ezt az egy számot hallgassam… mert annyira megfogott és megtetszett… Nagyon kellemes kis lágy, finom darab… ;-))) „Puha”. És ez jól eső érzéssel tölt el… Jó beleburkolózni és belefeledkezni! Kicsit a Sirály által keltett hangulat jut róla eszembe…;-) Elringatja és megbabusgatja a Lelkemet… ;-)))
„Nézlek, benned a lényeg,
Imádlak Téged!”
„Áldj meg!”
„A Szívemet érjed!”
;-)
Só
Só, ami só, ez egy régi jó, ismerős dalocska (pl. a Tabánbeli koncert-CD-ről)… újra hangszerelve… új köntösbe bújtatva… kissé újra felhevítve… újra megtalálva, újra felfedezve… és közkincsé téve… ;-)))
Ébredj fel alvó Magyarország!A befejező-búcsúszám hordozza talán a legmélyebb üzenetet. Sűrűn lehet arról hallani mostanában, hogy Magyarországnak és benne a magyar nemzetnek különleges, kiemelkedően fontos szerepe lesz, lehet a Föld Lelki Ébredésében.
Valahol ez a dal is erről szól, olyan jó kis kellemes Kormorános „folk-rock” stílusban (www.kormoran.hu), ami egyre sűrűbben visszaköszönni látszik a Gável Testvérek zenei lelkületében (említhetném például a Valaki rám néz album utolsó dalát.). Bár, ha jobban belegondolok, ez a folkos, magyar népies vonal mindig is meg volt a Testvérek zenéjében a kezdetektől fogva, csak az utóbbi 3 albumon (Szeretet-himnusz, Jövőd tengerén, Valaki rám néz) kissé háttérbe szorult. Úgy látszik egyre fontosabbak Andráséknak a magyar zene népi, ősi gyökerei…? ;-)
A dal szövege, bár Magyarország „Lelkének” szól, mégis minden egyes ember önmagára is vonatkoztathatja… értheti… értelmezheti… (…ha jót akar magának… ;-)
Nagyon jó a szám kezdése: a kongák és egyéb ütős hangszerek törzsi ritmusaival… Ezek mostanában nagyon és egyre inkább tetszenek! Jó hogy van ilyen is az együttesben (Szőts Balázsnak köszönhetően). Nagyon ütős! ;-)
Nagyon szép új lemez ez! Igazi Karácsonyfa alá való! Szívből Szerethető és ajánlható, ajándékozható… Sokat adhat!!! Hála érte! Lesz mit hallgatni, sokszor-sokszor… sokszor… még többször… meg még annál is többször… újra meg újra… ;-)))
És ez a zene és a koncertek újra sok áldott pillanatot, percet, órát, napot, hetet, hónapot, évet és életet adhatnak, okozhatnak majd sok ezer Szerető Szívnek!!!
Isten áldása van rajta Andrásék tevékenységén… Andrásék zenéje Isten zenéje. Andrásék Szeretete Isten Szeretete. Köszönjük szépen, és áldásunk érte! A befektetett munkát megérte, Mert messze túlér önmagán a Fénye. ;-)
;-)
Ma reggel, amikor a szomszéd riasztójának víjogására ébredtem, a Nyolc című dal szólt bennem… Csodálkoztam rajta kicsit, mert bár már koncerten többször is hallottam és tetszett is, főleg a nagyon velős, „odafigyelős” szövege (amilyeneket szeretek), mégis zeneileg nem ez a dal állt hozzám eddig a legközelebb…
De ma reggel erre ébredtem, ezzel keltem, így betettem és „végtelenítettem”, hadd szóljon kívül is, ami belül soul… ;-)
És felismertem, hogy ez talán az Ébredj fel alvó Magyarország! És a Várj rám! című dalok előtt a legfontosabb és központi üzenete a 8 című lemeznek … a támasza, az alappillére, a tengelye, a gerince, a Szíve, a Lelke, a Közepe, a Csendje, a Virága, a Fénye…
…nem véletlenül ez lett a címadó dala a lemeznek… ;-)
A szövege annyira jó és megkapó, hogy leírom:
(Érdemes elolvasni és eltűnődni rajta!)
Nyolc (Boldogság)„Boldogok, kik szegények lélekben,
Boldogok, mert övék lesz a menny.
Ne gyűjts itt a földön kincseket!
Ahol a kincsed, ott megleled szívedet.
Boldogok, akik sírnak,
Boldogok: nekik vigaszt nyújtanak.
Lehet szívükben könny és fájdalom,
De a bánatért övék a jutalom.
Boldogok a szelíd szívűek,
Távol áll tőlük minden gyűlölet.
Örökségük a föld lesz majd,
Őket várja az égi ország.
Boldogok, akik éhezve-szomjazva
Kutatják, merre az igazság.
Boldogok, mert elmúlik éhségük,
Távol jár tőlük a szomjúság.
Boldogok, kiket az irgalom vezérel,
Lelkükig durva keménység nem ér el.
Eljön majd az a döntő perc, a nap:
Irgalomból az életük megmarad.
Boldogok a szívükben tiszták.
Boldogok, mert az Istent meglátják.
Életük csupa ujjongás,
Tiszta szívüknek nem kell semmi más!
Boldogok a békeszerzők,
Háborút, jajt foglyul ejtők.
Igazán ők Isten fiai.
A béke szívükben: igazság és jóság.
Boldogok, akiket üldöznek, szánnak,
Mert jól tudják, hol van az igazság.
Boldogok, ha hűségben járnak,
A mennyek országát bírhatják.
Boldog vagy, ha gyaláznak értem,
Ha miattam csak mocsok az érdem:
Szenny és gyűlölet, hazugság…
Örülj hát, mert jutalmad a mennyben!
Vigadozz, vigadozzon szíved!
Boldog vagy, mert elnyered a mennyet!
Isten arca a boldogság ,
Jelenlétében felolvad a lelked!”
10. Boldogság
A Nyolc Boldogság után jön a lemezen a Kilencedik…de a Tizedikről egyetlen szó sem esik…;-) Ez pedig maga a Gável Testvérek zenéjét hallgatni, CD-n vagy koncerten!!! ;-)
Eddig is nagyon vártam/vágytam már a Karácsonyi koncertet, ami december 17-én a VIII. kerület Horánszky utca 20 alatti Párbeszédek Házában kezdődik este 6 órakor, de most, hogy az új lemez dalait hallgatom…, már még jobban ott lennék!!!…
Lélekben már ott vagyok! És nem soká testben is, fizikailag is… már nem kell aludni sokat, csak pár napot, az meg ugye már könnyen elszalad … ;-) Kezd ünneplőbe öltözni a Lelkem… (mint a Kis Hercegé… ;-))) A Karácsonyi koncertek csendesebb, melegebb hangvételű, „közelebb hajoló” és halkabban, de annál igazabban és őszintébben szóló, nyugodtabb, letisztultabb lélegzetvétele, belsőséges légköre igazán Különleges Élmény és Varázslat Mindenkinek…
Az amúgy is csúcs-szuper, Öröm- és Szeretet(től)-Teljes koncertek hangulatán, ha lehet ez még mindig egy fokkal túltesz: túlmutat és messzebbre vezet… Mélyebbre nyúl a lelkünkbe… Mélyebbre hatol… és olyan régiókat érint meg, amiket eddig még szinte semmi sem… Megnyitja Szívünk belső kapuit, ajtajait, ablakait; hogy áradjon be rajtuk a Fény: a Szeretet: a Szív Üzenete, a Szív Békéje, a Szív Csendje, a Szív Melege, a Szív Hangjai, a Szív Dalai, a Szív Dallamai…, Lüktetése, Fénye… és formálja át Létünket: tegye szabadabbá és tisztábbá a Lelkünket, az Életünket.
Nagy öröm együtt átélni ezt a Végtelen Csodát! Lélekben és Szívben összeforrva, összeolvadva, összefonódva!
Amikor a kezembe vettem a CD-t és megláttam a borító hátoldalán, hogy „csak” nyolc szám van rajta és a „Teljes időtartama” „csak” 45:22 perc, kissé csalódott voltam… hogy „csak ennyi?”, „csak ilyen rövid?”… (mint a lányok ;-)))
Mert én a jó hosszú, 75-80 perces lemezeket szeretem, amelyeket sokáig lehet hallgatni… és amelyeken sok szép dal van, 15-20 is akár… ;-)
(Már megint az az elégedetlenség, mohóság és kapzsiság, amit a Várj rám! karcolt… ;-)
De aztán rájöttem, megéltem, hogy ez nem kevés:
Ez nagyon is sok.
Nagyon tömény.
És Teljes.
Bőséges.
Elég.
Olyan jó, hogy ebből nem kell több. (Bár ha lenne, persze jó lenne… De nincs hiány érzetem…;-) Nem a mennyiség (a forma): a minőség (a tartalom) a fontos. Benne van apai, anyai…Atyai-Anyai… ;-)))
Egyszer jött az elmúlt napok tűnődései során, hogy az új Gável Testvérek lemeznek lehetne az is a címe, hogy Kincs, mert akkora felbecsülhetetlenül és talán felfoghatatlanul nagy Érték.
Nem is tudom, hogy az a sok fiatal, aki Gellértéken kívül megfordul(t) mostanság az együttesben, tudja-e, érzi-e, hogy milyen nagy dolog az, hogy a Gável Testvérek együttesben zenélhetnek, Ővelük állhatnak ki egy színpadra?
Fel tudják-e mérni?
Át tudják-e érezni?
Meg tudják-e élni?
Rá tudnak-e csodálkozni?
Éreznek-e érte Végtelen Nagy Örömöt, Hálát, és Kegyet?
Tudják-e értékelni, érzékelni a Lét e nagy és fantasztikus Csodáját?
Mert ez nem kis adomány, nem kis ajándék és nem kis lehetőség az Élettől…
…hanem Óriási. Hihetetlenül nagy!!! ;-)))
Amiért igazán hálás lehet mindenki!
A lemez címe: 8.
Elfordítva: Végtelen .
Ez egy Végtelen lemez…
Egyrészt, mert Végtelen Jó.
Másrészt, mert nem ér soha véget…
Amikor elhalkul, akkor is ott szól, lüktet Benned… és folyamatosan alakít, formál, változtat, ápol, segít és gyógyít halkan, szinte észrevétlenül: táplál és éltet… Viszi a csónakodat a Szeretet felé… Evez és sodor. A Végtelen Forrás felé… hogy révbe érj… és megtaláljad partjaidat …a parttalanságban…
Ez az album garantáltam a Szívhez szól és nem hagy senkit sem hidegen: megérinti a Szívedet, a Lelkedet, a Lényed legmélyebb szintjét… és lehet hogy először, néha, itt-ott felkavar, egy-két fájó sebet feltép, felszakít, de utána meg/be is gyógyít… és mindent elsimít…
Köszönjük szépen Andrásék, Nektek és Mindenkinek: aki részt vett e lemez LÉTrejöttében!!!
;-)))
Üdvözlettel és
Végtelen Nagy Szeretettel:
Csizmadia Sándor
2005. December 12-13. ;-)