Fókuszban a WAFT
2005. január 5. | Hazai előadókWe Are Forgiven Too - nekünk is megbocsátatott, hirdeti már a nevével is az egyik legrégebb óta aktív magyar keresztény zenekar. A 80-as évek végén létrejött WAFT alapítójával, Mészáros Nándorral beszélgettünk az elmúlt évekről, az elért célokról, a jövőbeli tervekről. Az interjúból sok egyéb mellet kiderül, hogy az együttes nagy erővel dolgozik új albumán, vagy, hogy mi a véleményük a mai magyar keresztény zenei életről.
- Öt évvel ezelőtt az egyik első keresztény zenekar amit megismertem a WAFT volt, de már ekkor is többéves működés állt mögöttetek. Mesélnél arról, hogy mikor, hogyan és legfőképpen milyen célokkal, tervekkel alakult meg a csapat?
- A zenekar már ‘80-as évek végétől létezett, de az 1993-ban megjelenő első albumunk, a „Harcolj Hitedért!” óta számítjuk magunkat ténylegesen. We Are Forgiven Too! Nekünk is megbocsátatott! Valamennyien hisszük, hogy ez így van, mert Jézus vére által bűnbocsánatunk van! Egyébként önmagában is van jelentése a szónak: szellő, fuvallat, finoman terjedő, illat. Hisszük, hogy amit teszünk az Isten előtt jó illat. Az a tapasztalat, hogy aki hallotta a zenénket, szívesen megmutatja másoknak és így terjeszti annak üzenetét. Így alakul át a WAFT finoman terjedővé. A zenei stílusunk a dallamos rock kategóriába sorolható, de ügyelünk arra, hogy a szövegek és a zenei harmóniák összhangba legyenek. Talán ez is hozzá járul a Waft hangzás kialakulásához. Célunk, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet a dalokon keresztül.
- Az elmúlt évek alatt mennyiben sikerült megvalósítani ezeket a célokat, és változtak-e mára ezek az irányvonalak?
- 2005-re talán annyiban változott a gondolkozásunk, hogy nem várunk csupán a meghívásokra, fesztiválokra, hanem önálló koncerteket szervezünk, ha kell a szabadban, vagy művelődési házakban, iskolákban stb. Szervezettebben, önálló koncert projekttel szeretnénk többet koncertezni. Természetesen emellett szívesen elmegyünk fesztiválokra, ifi találkozókra is. Nagyon hálásak vagyunk az Úrnak, hogy ma már lehetőségünk van állandó hangtechnikával és technikussal szolgálnunk!
- Bemutatnád röviden a zenekar tagjait, kinek mi a feladata az együttesben és mivel foglalkoztok a civil életben?
- 2004 elején változások voltak a zenekar életében. Basszusgitárosunk, Kovács Robi a Psalmusban folytatja szolgálatát, helyette, Farkas Tibi lett a basszistánk. Fiatalos lendülete új színt hozott a csapatba. Pasinszki Zoli volt a dobosunk, nem tudta tovább vállalni a szolgálatot és helyette Kovács Győző lett a dobos. Győző korábban az Immánuel zenekarnak volt a dobosa és benne is nagyszerű zenészre lelt a csapat! A „régiek” közül Farkas Gyuszi a csapat motorja, dalok szerzője és én Mészáros Nándor még mindig a gitárt pengetem. Ez egy igazi E.Ü. csapat, ugyanis hárman az Országos Mentőszolgálatnál (Kiskőrös) dolgozunk. Győzőnek saját vállalkozása van.
- We Are Forgiven Too - Nekünk is megbocsátatott - hirdetitek már a nevetekkel is. A koncerteken ennek az üzenetnek a közvetítése mennyire hangsúlyosan jelenik meg? Gondolok arra, hogy a dalok szövegei mellett beszéltek-e külön is a hitetekről, vagy a színpadon nem erőltetitek túlságosan a dolgot és inkább a koncertek utáni személyes beszélgetéseket preferáljátok?
- A dalok amiket énekelünk életérzésekről, Istennel való találkozásról, kérdésekről, válaszokról szólnak, amiket az emberek nagy része talán nem mer hangosan megfogalmazni, amelyekre keresik a választ Azt gondolom a dalaink egyfajta választ adnak, segítenek az Isten felé vezető úton, így nem fontos a koncerten a „gyomrozás” a tapasztalat azt mutatta, hogy jobb a koncertek utáni személyes beszélgetés.
- Van-e alkalmatok világi közönség előtt is fellépni? Ha igen, mennyiben különbözik egy ilyen koncert egy keresztény fesztiválon, vagy konferencián zajló koncerttől?
- Igen örömmel mondhatom, voltak világi közönség előtti koncertek. A zenekar részéről ugyan azt kell nyújtani, hitelesnek kell lenni, mindkét hallgatóságnak, azonban lényegesen egyszerűbb hívő környezetben játszani, mert ott azonos hullámhosszon vagyunk. A világi közönséget rá „kell tudni” hangolni arra a bizonyos „frekvenciára”. Nem könnyű, de ha sikerül nagyon felemelő érzés.
- Az első kazettátokon hagyományos gyülekezeti énekeket dolgoztatok át rock formába. Gondolom a fiatalok körében népszerű volt hallani az új verziókat, de hogyan fogadta az idősebb korosztály az új stílust? Nem okozott megütközést az emberekben?
- Az első albumra nagyon „büszkék” vagyunk. Mint mindenki, aki az elsőt kiadja. Akkoriban nem volt túl sok keresztyén könnyűzenei album a magyar piacon. A Harcolj Hitedért még nem saját szövegeket tartalmazott, hanem közösségi énekeket, verseket dolgozott fel. Ez volt az első szárnycsapás. Ma már kizárólag saját szövegű és dallamú énekeket adunk elő! A fiataloknak természetesen tetszett és biztos, hogy az időseknek nem nyerte el mindenben a tetszését, de nem is nekik készültek elsősorban.
- A zenekar mellett működtettek egy alapítványt is. Mi motiválta ennek a létrehozását, és mi a feladata az alapítványnak? Ha jól tudom több zenei album megjelentetése is fűződik az alapítvány nevéhez?
- Alapítványunkat 1994-ben alapítottuk (WAFT alapítvány) elsősorban a zenekar támogatására, de más, kezdő keresztyén zenekarok felkarolását is megcélozta. 2000-ben az alapítvány gondozásában jelent meg a HangSzóró c. válogatás album, melyen 13 magyar zenei formáció mutatkozott be. A célunk az volt, hogy ösztönözzük a magyar keresztyén zenészeket új dalok írására, ne csak a külföldi dicsőítő énekeket fordítsák magyarra. Az alapítványunk gondozásában több album is megjelent. Jelenleg a zenei tevékenységek támogatásán, koncertszervezésen túl, gyermek misszióval és fiatalok támogatásával, kulturális műsorok, előadások szervezésével is foglalkozik. Szeretnénk tevékenységünket közhasznúvá fejleszteni. Bővebb infó a hamarosan elkészülő honlapunkon található.
- Tavaszra új album kiadását terveztek. Mit lehet tudni a lemezről, hogyan születnek a dalok, változik-e valamiben a stílus, hány dal fog szerepelni a korongon?
- Az új dalokat, már egy éve formálgatjuk, csiszolgatjuk. Más lesz a hangzás, mint az eddigiekben több dalban eltűnik a szinti és helyette gitár szólal meg. Terveink szerint 12 új dal lesz az albumon! Az új hangszerelés ellenére azt gondolom, hogy hamisítatlan WAFT fog hangzani!
- Elszakadva a WAFT munkásságától, érdekelne, hogy hogyan látod a mai magyar keresztény zene helyzetét? Meg vagy elégedve vele, vagy úgy érzed van még hová fejlődni? Az elmúlt bő évtizedben, amióta ti is tagjai vagytok ennek a szubkultúrának, milyen változásokat tapasztaltok, akár pozitív, akár negatív oldalról?
- Örvendetes az, hogy felnőtt egy új nemzedék, akik értik és igénylik a keresztyén könnyűzenét. Sok-sok stílus látott napvilágot, igaz nem tudok azonosulni mindegyikkel, de hát az ízlések különbözőek. Azt gondolom fejlődni mindig kell, és mindig lehet is. Komoly felelősége van minden zenésznek, mert hitelesnek kell lennünk nem csak a színpadon, de az életben is! Ezt sajnos nem így tapasztaltam, sokszor láttam, amikor egy csapat a színpadon volt és szuperül zenéltek, de a koncert végeztével az első dolguk volt rágyújtani egy „bagóra”?! Teljes hitel rontást értek el nálam. Azt gondolom, aki „zenélésre adja a fejét” ne feledje szolgálatot végez!
- Köszönöm a beszélgetést. Végezetül van még valami amit üzennél az olvasóknak?
- Talán jó lenne, ha egymást bíztatnánk, hogy ne másoljuk a CD-ket, mert ezzel jelentős kárt okozunk a zenekaroknak és talán több új, és jobb alkotás születhetne meg!
Rencsényi Áron